A MOSONI NEPOMUKI
SZENT JÁNOS TEMPLOM
Az első templom a Királydombon állt a mai Szent János kápolna helyén. Centrális fekvésű volt a vár főutcáján.
1271-ben Ottokár cseh király a vár elfoglalásakor a templomba menekült nőket és gyermekeket megölette. A templom titulusa Szent Gotthárd volt, akinek tiszteletét a XI-XIII. században német kereskedők és iparosok hozták ide. A templomnak kőtornya és fa kórusa volt. 1529-1673 között a törökök által súlyos károkat szenvedett. 1753-ra a hívek növekvő száma miatt kicsinek bizonyult. A hívek harmadát tudta csak befogadni.
A mai templom 1757-ben épült késő barokk stílusban, alacsony gúla alakú toronysisakkal. Műemlék jellegű építmény, a múlt század végi átépítés folytán neobarokk elemekkel is gazdagodott.
A templom a mosoni városrész központjában áll, 584 m2 alapterületű egyhajós, tágas építmény, egy 5x4 m alapterületű toronnyal. A szentély alatt altemplom (kripta) található, ahol urnás temetési lehetőség van. Egy 50 m2 alapterületű sekrestye és előtér tartozik a templomhoz, egy egységbe összeépítve. Boltíve 16 m magas, 14 m széles és 35 méter hosszú.
A templom létrejötte Mária Terézia nevéhez fűződik. A legenda szerint a királynő Bécsből Buda felé tartott, amikor hintója megsüllyedt az ingoványos mosoni talajon, és csak a polgárok segítségével tudott tovább utazni. Mária Terézia ígéretet tett, hogy hálából erre a helyre templomot építtet, ha a területet feltöltik és olyan szilárd alapot hoznak létre, amely a templom építését lehetővé teszi. A szorgalmas mosoni polgárok elvégezték azt a munkát, amelyet a királynő kért. Ígéretét betartotta az uralkodónő és az ő anyagi támogatásából felépült a templom, amelynek védőszentje Nepomuki Szent János.
A főoltár barokk stílusú, 1880-ban építették újjá. A tabernákulum két részből áll. Az alsó az áldoztató kelyhek, a felső az Oltáriszentség fülkéje, amelynek kétszárnyú ajtaja belül fehér bársonnyal van bélelve, díszítése gazdag. Az alapépítmény mindkét oldalán angyalok, karjukon virággal, térdeplő helyzetben fejezik ki hódolatukat. A tabernákulum felett középen az oltár legszebb szobra, a Kisded Jézust ölében tartó Szűz Mária látható. A szobrok az ausztriai Tirolból származnak. Az oltár felépítménye a legszínpompásabb építészeti alkotás három-három oszlopra terhelő kupolával. A kupola tetején a Szent István-i korona, míg a főoltár fölötti falfestményen Nepomuki Szent János megdicsőülése, valamint Szent Imre és Szent Gotthárd látható.
A szentély szélesedő falburkolatán mintegy 3 méter magasságban két festmény látható. Balról amint Szent István király Szent Gellért püspökkel kijelöli Mosont a vármegye központjául, jobbról Zichy Ferenc püspök Mária Terézia jelenlétében felszenteli a templomot. Ugyanitt a falpilléren a pápai zászló, a szemközti oldalon pedig a magyar zászló van elhelyezve. Mindkettő fölött díszkovács konzolon örökmécses függ.
A baloldali mellékoltárt Szent Józsefről a családok védőszentjéről nevezték el, szobrát kezében a gyermek Jézussal láthatjuk. Középen üvegezett szekrényben Szűz Máriát Szent Annával, balra Nagy Szent Teréz, jobbra Szent Katalin vértanú szobrát láthatjuk kezében könyvet tart.
A mennyezeten a következő képek láthatók: Jézus születése, Szent István király a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlja az országot, csodálatos kenyérszaporítás.
A keresztút Hertay Mária művésznő alkotása.
Templomunk orgonáját a győri Jáky Orgonaépítő Műhely készítette. 2008. augusztus 14-én, áldotta meg dr. Pápai Lajos megyéspüspök. Az orgona 3 manuálos és 35 regiszteres és több mint 2500 sípja van.
NEPOMUKI SZENT JÁNOS
TEMPLOMUNK VÉDŐSZENTJE
A csehországi Nepomukban született 1350-ben. Gyermekkorában nagyon veszélyes betegség támadta meg. Szülei nagyon sokat imádkoztak érte. Gyógyulásában reménykedve a Mindenható Istennek és a Boldogságos Szűznek ajánlották fel gyermeküket. Felgyógyult, amit csodának tartottak.
János istenfélő életet élt, jól tanult. Buzgó hitélete, jó viselkedése, előmenetele mindenkiben tiszteletet ébresztett. Igennel válaszolt Jézusnak a Jó Pásztornak a hívására, amikor a papi hivatást választotta.
Fő feladatának tartotta Isten Igéjének hirdetését, amelyet oly buzgalommal és hatásosan gyakorolt, hogy nemcsak a köznép, hanem a főrangú urak mellett még a király is megjelent szónoklatain.
Hamarosan méltó kitüntetést kapott a királytól, aki prágai kanonoknak nevezte ki. Példamutató élete és szorgalma az alázatosság erényével párosult. Életszentsége miatt nagyon sokan jártak hozzá gyónni és választották lelki vezetőjüknek.
Szónoklatain gyakran megjelent a királyné, aki hamarosan gyóntató atyjának választotta Jánost.
Vencel király nagyon szerette volna megtudni, hogy mit gyónt a felesége. Jánosnak ígérte a megüresedő püspöki széket. Amikor ez hatástalan volt megfenyegette. De János nem volt hajlandó elárulni a gyónási titkot. Ez az állhatatosság dühbe hozta a zsarnok uralkodót. Börtönbe hurcoltatta a szentet és kínpadra vonatta, de János néma maradt.
A király megparancsolta katonáinak, hogy öljék meg és dobják a Moldva folyóba. 1383. május 16-án éjszaka a Károly hídról a folyóba dobták.
Isten azonban megdicsőítette. Alig hogy élettelen teste felmerült a habokból ragyogó fény vette körül. A szokatlan fény láttára emberek ezrei tódultak a folyó partjára és amikor felismerték, jöttek kanonoktársai és vállukon vitték a székesegyházba. Hamvai ma is ott nyugosznak Prágában. A nép vértanúként és szentként tiszteli.
Nepomuki Szent János a gyónási titok áldozata a legismertebb és legtiszteltebb szentek közé tartozik. Szobrával gyakran találkozunk hidakon, patakoknál, kutaknál és útszéleken.
|